Kovács V. Gábor Ügyvéd Iroda

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Azt nevezzük egyéni vállalkozásnak, ha egy magánszemély engedélyezetten üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Akkor üzletszerű ez a tevékenység – és akkor van szó egyéni vállalkozásról -, ha maga az adott egyén a saját felelősségét viseli a tevékenységei iránt. Fontos elem továbbá, hogy munkája célja a haszonszerzés, a profit kovácsolása a feladatvégzésből, tehát terméket, szolgáltatást nyújt vagy állít elő és ezt értékesíti. Egyéni vállalkozás végzéséhez ki kell váltani az ún. vállalkozói igazolványt.

Törvény rendelkezik arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozásra. Ez nem érvényes a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre (az SZJA szabályai szerinti értelemben), a magán-állatorvosokra, a közjegyzőkre, az ügyvédekre, az egyéni szabadalmi ügyvivők tevékenységeire, és az önálló bírósági végrehajtókra.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA

Az egyéni vállalkozás indításához vállalkozói igazolványt formanyomtatvány kitöltésével kell kérvényezni. Benne kell lennie az egyéni vállalkozás adatainak, valamint, hogy hol (székhely, telephely) és mivel szeretne egyéni vállalkozásként foglalkozni. Az okmányiroda végzi a hivatalos teendőket.

Ellenőrzik, hogy nincs-e a vállalkozói engedély megadásának kizáró oka. Egyéni vállalkozást indíthat magyar állampolgár, vagy uniós tagországbeli lakos, vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamnak az állampolgára. Ha a Gazdasági térségről szóló megállapodás megkötésében az adott állam nem vett részt, akkor a két állam között kötött nemzetközi szerződés értelmében az az ember, aki le kíván telepedni, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival kap azonos jogállást. Azok is indíthanak egyéni vállalkozást, akiket megillet a szabad mozgás és tartózkodás joga, illetve a beutazásról és tartózkodásról szóló törvények érvényesek rá, illetve akik ezt a jogot Magyarországon gyakorolják. Azok a bevándorlók, akik a harmadik országból jöttek és keresőtevékenységet kívánnak végezni, vagy azok, akik családegyesítés vagy tanulmányuk miatt rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. Indíthat egyéni vállalkozást az a hontalan is, akit humanitárius célból tartózkodási engedéllyel láttak el és fogadtak be.

Nem adnak egyéni vállalkozási státust annak, aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve aki megsértette a (Btk. XV. Fejezet VII. és VIII. cím) közélet és nemzetközi közélet tisztaságára vonatkozó szabályokat, valamint a gazdasági és vagyoni rendelkezéseket (Btk. XVII. és XVIII. Fejezet), jogerősen elzárták. Nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet az sem, aki szándékosan követett el bűncselekményt és több, mint egy év letöltendő börtönbüntetést kapott. Kizárja egymást a két vállalkozási tevékenység, amennyiben az adott személy egy egyéni cég tagja vagy korlátlan felelősséggel bír egy gazdasági társaságban. Ezeket az okokat csak addig veszik figyelembe, amíg az illető nem mentesül az ítélet hátrányos következményei alól.

Amennyiben az okmányiroda nem talált a kérvény megtagadására okot és az igazolvány kiállítását kizáró tényezőt, lekéri az adóhatóságtól az egyéni vállalkozás adószámát, az illetékes szervtől a társadalombiztosítási számlát és adatait és a KSH-nál a statisztikai számjelet kap. Minden vállalkozónak külön azonosító száma is lesz. Minden olyan adatot, ami szerepel az igazolványon és megváltozott, a vállalkozónak 15 napon belül be kell jelentenie. Személyenként csak egy vállalkozói igazolvány állítható ki, de egy igazolvánnyal nem csak egy tevékenységet lehet végezni és több telephelyet is lehet üzemeltetni.

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE



A tevékenység megkezdésének bejelentésére nem csak a már említett jogszabály vonatkozik, releváns még a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is, ami meghatározza a nyelvhasználat és a tolmács alkalmazásának feltételeit és körülményeit, ezen kívül az adatkezelést, azt hogy hogyan kell kapcsolatot tartani az illetékes szervekkel és ügyfelekkel, a joghatóságra, hatáskörre, elektronikus levelezésre és informálásra, az iratra, a képviseletre, a határidőkre, a (igazolási) kérelemre, a költségekre vonatkozó előírásait.

Ha megkezdi az egyéni vállalkozás a munkáját, azt az elektronikus ügyfélkapun és személyesen is bejelentheti. Nem kezdheti meg addig a tevékenységét az egyéni vállalkozás, amíg nem váltotta ki az igazolványát. Be kell jelentenie, hogy hogyan könyvelnek neki, hol őrzi a hivatalos dokumentumait és meg kell adnia a bankszámlaszámát. Az egyéni vállalkozásban tevékenykedő vállalkozó felelőssége korlátlan, tehát teljes vagyonával felel az adósságaiért. Némely szakmának az egyéni vállalkozói minőségben űzéséhez szakképesítés kell, ilyen esetekben, ha ez magának a vállalkozónak nincs meg, elég, ha a családtagja, aki segít neki, vagy egy alkalmazottja rendelkezik ilyen képzettséggel. Ha egyéni vállalkozó nyit üzletet, szolgáltató egységet, akkor cégtáblát kell csináltatnia neki. Ezen rajta kell lennie a cégtulajdonos nevének, a székhelynek és az üzlet alaptevékenységének.

A fentiekből is látható, hogy az egyéni vállalkozás nem köteles önmaga elvégezni az igazolványában szereplő feladatkört, csak személyesen magának is közre kell működnie a munkafolyamatokban. A munkára megbízhatja segítő családtagját, alkalmazottat vehet fel vagy bedolgozó munkaerőt, esetleg tanulókat. Nincs megszabva létszámminimum.

Az egyéni vállalkozás megszűnhet úgy, hogy a vállalkozó visszaadja az igazolványát, vagy azt a kamara vonja vissza. Ilyen eset, ha a vállalkozó például adóval vagy társadalombiztosítási befizetéssel tartozik, esetleg szabálysértést, bűncselekményt követett el, vagy megsértette a jogszabályokat, vagy elveszítette cselekvőképességét. Az egyéni vállalkozói igazolvány nem átörökíthető.